1904-05
Igazgató: Flórián Ambrus

A végzett tanulók elhelyezkedése:

1906-07
Igazgató: Flórián Ambrus

… az ifjúsági önképzőkör kebelében egy énekkar alakult

Az intézetbe 1901-03. évben felvétetett összesen 89 tanuló, tanulmányait befejezte 39 tanuló, a többi kimaradt részint önként, részint eredménytelen tanulás miatt.

1907-08
Igazgató: Flórián Ambrus

 

… rendkívüli tanfolyamok… (köre bővült)

A III. évfolyamon… segédkeztek a londoni magyar kiállítás munkáinál.

1908-09
Igazgató: Füleki József okl. rajztanár

 

Ösztöndíjakban és adományokban sem szűkölködött az iskola.

1909-10
Igazgató: Füleki József

 

1910-11
Igazgató: Füleki József

Ösztöndíjak és adományok.., jutalmak: … vasvármegyei "Deák Ferenc" ösztöndíj… soproni kereskedelmi és iparkamarától.., Győr szab. kir. várostól… győri-waggon- és gépgyártól… Győr szab. kir. város Prágay-féle alapból.., Ganz és Társa gyár győri képviselőjétől… Schmidl L. cukorgyárától.., Jankovics Ferenc gőzmalmától… Koestlin piskótagyártól… Beck Herman és fia gőzmalmától.., Nitsman J.-tól, és Polgár Bertalantól és "Pannónia" könyvnyomdától…

1914-15-16 (összevont)
Boros Rudolf okl. középiskolai tanár
(Nagy Győző igazgató hadifogságban)

A világháborúvá lett gigászi önvédelmünk küzdelme immár második éve szánt végig a lelkeken… A nagy háború látszik végre realizálni azon régi intelmeket, hogy társadalmunk fiainkat ezen túl már ne küldje oly nagy számban a passzív lateiner pályákra, hogy ott sorvasztó túltengést idézzenek elő, hanem hova előbb inkább a produktív ipari ágak lesznek a kecsegtető pályák, melyek most már nagyobb megbecsülésre számíthatnak.

Nincs rosszabb és károsabb, mint a rosszul végzett munka… Tanuljatok kedves fiaim és dolgozzatok alaposan…

Mindjárt a háború kitörésekor hadiszolgálatra bevonult a tanári és művezetői kar legnagyobb része..
Nagy Győző.. tartalékos hadnagy Premyslben orosz fogságba esett ..

Iskolánk épülete a háború első hónapjaiban a katonaság beszállásolására szolgált, a tanítás 4 hónapig szünetelt… a műhelyoktatás két tanterembe és egy fémipari művezetői szobába szorult, az összes elméleti tanítás egy teremben folyt, az iskola összes egyéb termei és helyiségei kórházzá alakultak át…
… a rendes műhelygyakorlatok folytak július, augusztus hó folyamán is… shrapnel-szájnyílás-csavart készítettünk a szombathelyi és temesvári hadiszergyárak számára…

…az 1915-16-dikit (tanévet) már nyugodtabban éltük át. Török tanulókat is kaptunk az intézetünkbe..
Győrött is a Vörös Kereszt Hadigyűjtő osztálya Áldozatkészség szobrot emelt, melyet intézetünk faipari előmunkása, Nacsa Illés iparművész készített. Rohamra induló 31. honvédgyalogezredbeli vitézt ábrázol a faszobor.., a Bisinger-sétány sarkán áll. A faoszlopot jelenleg egy biedermaier stílű Stolzer építész által tervezett építmény védi… a kerítést hozzá ugyancsak intézetünk fémipari osztálya készítette áldozatkészségesen…

Hadiszolgálatot tesz: 1 igazgató, 1 tanár, 4 művezető, 36 tanuló.
Hadiszerkészítés volt: 5400 db shrapnel-szájnyílás, 1900 db gránátfenék-csavar, 100 db 12 cm-es gránát, 50 ágyúhorog.

 

 

Az 1903-1916 közötti időszakban megtartott tanfolyamok, és a résztvevők

Tanfolyam	1903- 04	1904- 05	1905- 06	1906- 07	1907- 08	1908- 09	1909- 10	1910- 11	1911- 12	1912- 13	1913- 14	1914- 15
Segédek általános továbbképző	20	20	35	45	24	61	27	27
Fémipari					11	71	40	37		31	40
Faipari szakrajz					11	20	25	25	22	49	18
Kazánfűtő				39	19	83	29	47	43	76	78	81
Lokomobil				34	27	67	31	34	36	58	78	77
Műlakatos gyakorlati				21	31	54	52	66		47	42
Műkovács				22	30
Gép				48	31
Stabil gépkezelő					19	49	23	30	24	20	37	44
Asztalos-segédek					21	24
Asztalos						25	20	12
Építőipari						24	18	17		28	24
Szobafestő						10
Szabóipari						16	18	17	16	25	15
Cipészipari						20	22	20	25	15	20
Mérlegjavító							20		12	12	13
Benzin, gáz									25		28	70
Elektromos										19	22
Aratógépke-zelő												28
Összevont												33
Könyvviteltan							35
ÖSSZESEN	20	20	35	209	224	524	360	332	203	380	415	333

Forrás: A Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola

 

1916-17
Boros Rudolf

Tizenhatodik iskolai tanévünket is még mindig háborús viszonyok között kezdtük meg és folytattuk le. A nagy világháború ezen harmadik évében azonban mi is megerősödtünk.., már jóval nyugodtabban és eredményeiben sokkal hathatósabban tudtuk a tanítást, ifjainknak szakmájukban való kiképzését és nevelését vezetni.

Ezen jobb tanítási eredményt elsősorban a tanszemélyzetben való megerősödésnek köszönjük… nagy hálával tartozunk Csellágh Gyula műszaki tanácsos úrnak.., a faipari technológia és költségvetéstan tanítását… volt szíves vállalni: a faipari szakrajz és szerkezettan tanítását, valamint a faipari műhely vezetését.. Édes Gyula faipari szaktanár vette át, dr. Pitroff Pál, főreáliskolai kitűnő tanár az első osztályban a közismereti tárgyakat tanította ideiglenesen.

Iskolánk épülete ez idén is nagyrészt kisegítő kórházul szolgált ..

A tanulók közül ezidén tavasszal bevonult 16… 5 török tanulót is kaptunk az iskolába.

Hadiszerkészítés ez idén intézetünkben már nem volt.

Boros Rudolf, mint a Magyar Iparoktatás rendes munkatársa több hosszasabb cikket írt oda… valamint a helyi lapokba is; a győri Kisfaludy-körben felolvasta "Vilma vagy bevezetés a művészetbe" címen nagy munkájának egy fejezetét.

1917-18
Boros Rudolf

A világháború negyedik évében - a háborús viszonyokat csaknem megszokva - acélosított erővel küzdöttük le az egyre tornyosuló nehézségeket, mik az iskolai épület jelenlegi építkezési bővítésével még bonyolultak is.. A kereskedelmi Miniszter Õ Nagyméltósága ugyanis - számolva a háborús átalakulások folytán a hazai ipar nagy fellendülésével - elhatározta intézetünk fémipari műhelyének az udvari résznek beüvegeztetésével való bővítését, miáltal a fémipari szakosztály befogadó képessége 60%-kal megnagyobbíttatott… 420 méternyi új lakatos- és kovácsműhelyt nyertünk és az egész épület helyreállíttatott.

Iskolai épületünk különben október hó végén a katonai kórház céljaira való használattól mentesíttetett…

Intézetünk igazgatója, Nagy Győző…, aki Przemyslnél fogságba esett, 1918. június közepén mindnyájunk nagy örömére visszaérkezett, mint cserefogoly.

A tanulók közül az 1917-18-i tanév folyamán újból bevonult négy faiparos és öt fémiparos növendék, a háború kezdete óta 60 tanuló…

1918-28
Hiányoznak az évkönyvek.
Az 1940-41. iskolai év évkönyve áttekinti ezt az időt

A Magyar Királyi Állami Fa- és Fémipari Szakiskola tanrendje 1924-től Fémipari szak

Tantárgyak	Évfolyamok
	I.	II.	III.
	Heti óraszámok
Hittan	1	1	1
Magyar nyelvtan	3	2	2
Mennyiségtan	2	2	1
Mértani és ábrázoló-mértani rajz	4	-	-
Szabadkézi rajz	4	-	-
Természettan, vegytan	2	-	-
Egészségtan	-	-	-
Testgyakorlás	2	2	2
Technológia	-	2	2
Szakrajz	-	6	6
Leíró géptan	-	3	2
Leíró elektrotechnika	-	-	2
Műhelygyakorlat	27	28	28
ÖSSZES ÓRASZÁM	45	46	46

Forrás: Szakmáry László: 80 éves a középfokú szakoktatás (1962)

 

Az egész világháború folyamán bevonult összesen 60 tanuló, akik közül 21 tanuló halt hősi halált. A gyászos emlékű békekötés és megcsonkított ország maradék életerejét is felemésztő forradalom után bekövetkezett általános gazdasági leromlás iparoktatásunkra és iskolánkra is kihatott. Az állami költségvetés a nélkülözhetetlen szükségleteket sem tudja fedezni, az iskola felszerelései nem gyarapodhattak, az épület és a berendezés hiányai nem voltak pótolhatók. A végsőkig fokozott kényszerű takarékosság miatt az 1918-1928. években az iskola még Évkönyveit sem adhatta ki.

A nagyszámú vidéki tanuló erkölcsi nevelése és ellátása szempontjából nagyjelentőségű az 1926. évben 38 férőhellyel megnyílt iskolai internátus, amely az 1931. évben menzával is bővült. Gazdasági életünk háború utáni változó alakulása új szakoktatási feladatokat is vet fel s az 1927-28. évben megindult a két évfolyamú esti szövőipari tanfolyam azzal a céllal, hogy a rohamosan fejlődő textiliparban nagy számban foglalkoztatott külföldi szakmunkások helyére magyar szakembereket képezzen ki. 1930-ban megalakul iskolánkban a 477. sz. "Rákóczi fejedelem" cserkészcsapat. Megkapó emléknap volt az iskola történetében 1930. június 29-e, amikor az iskola 21 hősi halottjának emlékét megörökítő emléktábla avatása folyt le a város és vármegye egyházi, katonai és polgári hatóságainak és nagyszámú közönségnek jelenlétében. Az emléktábla Fátay Ferenc tanár terve nyomán készült.

 

Horváth István az iskola diákjaként részt vett az emléktábla elkészítésében. 1952-ben - már az intézményben tanított -, el kellett távolítani az emléklapot, ahogy az iskola homlokzatán lévő címert is.
Gergelyi Kornél igazgató szerette volna megmenteni az emléktáblát, hiszen ő is részt vett megalkotásában. Ezért a raktárban helyezte el. Mielőtt kiselejtezték, kidobták volna, Horváth Istvánnak sikerült megmentenie az egyik oldal díszítőelemét.
1995-ben ennek alapján rekonstruálták a táblát. A Városszépítő Egyesület támogatta a munkát. A réz rózsacsokrot Torin Ferenc készítette.

Események: 1918-1926:

1928-29
Igazgató: Aknaszlatinai György Ede gépészmérnök

Internátus: Oly tanulók részére, akik messze vidékről valók, az intézettel kapcsolatban internátus működik, részint azért, hogy a tanulók erkölcsi világa megóvassék, részint azért, mert künn a városban hozzátartozóik nem tudnának oly kedvezményes elhelyezést biztosítani számukra, mint az internátusban. A lefolyt tanévben az internátusban elhelyezést nyert 34 tanuló, akik közül az év folyamán az intézetből kimaradt 2 tanuló és így az év végén maradt 32 bentlakó.

Az internátusi ellátás magában foglalja a lakást, fűtést, világítást, ágyneműmosást, orvosi kezelést, továbbá a teljes élelmezés (reggeli, ebéd és vacsora), saját ruhamosáson kívül. Az internátusi ellátás díjának összege 45 P volt.

Az internátusi tanulók kedvezményezésének mérvét a szegénységen kívül azok tanulmányi előmenetele szabályozta, mely utóbbi körülmény igen jó hatással volt a tanulók tanulmányi előhaladására.

1930-31
Igazgató: Aknaszlatinai György Ede

Internátus. A lefolyt tanévben az internátusban elhelyezést nyert 49 tanuló… A vidékről naponta bejáró tanulók részére… menza működött… a Kereskedelemügyi Miniszter úr 500 P-t adományozott a tejakció részére, amelyből az intézeti orvos által kijelölt 14 szegény sorsú tanuló kapott naponta 2 deci paszterizált tejet… Győr sz. kir. város szociálpolitikai ügyosztálya 10 tanulónkat az egész tanév folyamán ingyen tízóraival látta el…

Ifjúsági Vöröskereszt. Vezetője Gergelyi Kornél tanár.

1930. október havában alakult meg intézetünkben a cserkészcsapat, Krisz Ferenc cserkésztiszt parancsnoksága alatt…

Az intézetben tartott tanfolyamok:

… Rendes tanuló lehet az, aki valamely közép vagy polgári iskolának IV. osztályát sikerrel elvégezte.

1933-34
Igazgató: Aknaszlatinai György Ede

Az intézet történetében mélyreható változás történt a folyó tanévben, amennyiben a kereskedelemügyi miniszter úr 61. 706- 1933. szám alatt kelt rendeletével az intézet faipari szakosztálya helyébe egy textilipari szakosztály felállítását határozta el.

A faipari szakosztály beszüntetését szükségszerűvé tette a folyton csökkenő tanulólétszám, míg a textilszakosztály felállítását időszerűvé tette a textiliparnak a világháború után történt példátlan fellendülésén kívül azon fontos körülmény, hogy Győr szab. kir. város - mint textilipari centrum - magában foglalta egy létesítendő textiliskola minden feltételét..

A Győr szab. kir. város törvényhatósága, de különösen annak kiváló polgármestere: dr. Szauter Ferenc úr Õméltósága méltányolva azokat a fontos kultúripari, nemzetgazdasági és nemzeti célokat, amelyek ezen textilszakosztály felállításához fűződnek, 10.000 P-t ajánlott fel… valamint 5 éven keresztül évi 5.000 P. hozzájárulást. A Textilgyárak Országos Egyesülete 11 egységből álló gyapjúszövőgépet ajánlott fel motorokkal együtt, míg a Grab J. szövőgyár tulajdonosa, dr. Grab Miksa úr 13 szövőgépet adott át valóban ajándékáron és vállalta a gépeknek szerelőivel való felállítását.

A helybeli Richards Richard J. finomposztógyár vállalta a gyapjúszövőgépek felszerelését…

Az intézetben tartott tanfolyamok: … motorkezelői… villamosipari előkészítő… villamos szerelőipari I… villamosszerelő-ipari II… mezőgazdasági traktorkezelői… szövőipari I-II.

1934-35
Igazgató: Aknaszlatinai György Ede

… a textilipari szakosztály sürgős, de célszerű fejlesztése… szükségessé tette az udvari - üvegtetős - műhelyhelyiségnek a textilműhely céljaira való teljes igénybevételét.

E célból a külső udvaron a főépülethez egy - egyelőre - földszintes toldaléképület lett építve, amelyben egy szerelő-, egy kovácsműhely, valamint egy második altiszti lakás nyert elhelyezést.

A folyó tanévben nagy kitüntetés érte az intézetet. A Győr városi "Horthy Miklós híd" felavatása alkalmából meglátogatta az intézetet dr. Fabinyi Tihamér kereskedelemügyi miniszter úr…

Az iskola diákasztallal (menza) bővült.

1935-36
Igazgató: Aknaszlatinai György Ede

A folyó tanévben a textilipari szakosztály fejlesztése generális megoldást nyert, amennyiben külön kézi szövőműhely lett felállítva. E célból a külső udvaron levő volt faipari anyagraktár lett a főépülethez toldalékkal hozzáépítve és a szükséges átalakításokkal annak II. emelete a kézi szövőműhely céljaira igénybe véve.

…meglátogatta az intézetet Bornemisza Géza iparügyi miniszter úr. (1935. szept. 15-től az isk. főhatósága a vallás- és közoktatásügyi minisztérium.)

1936-37
Igazgató: Aknaszlatinai György Ede

…Feledhetetlen napja volt az intézetnek június 6-ika, amennyiben ezen a napon tartotta Gyõrben - az Iparkamara dísztermében - nyolcadik közgyûlését az iparoktatási tanárok országos egyesülete…
Mária Kongregáció 1929-ben alakult meg az intézetben… 19 tagja volt… Elmélkedések tárgya: a jellemképzés eszközei.
… A magyar Cserkészszövetség május 24-én kelt engedélyével a csapat áttér a vízi - rover munkára

1937-38
Igazgató: Csizmazia Lajos okl. gépészmérnök

…Aknaszlatinai György Ede főtanácsos az iparoktatás terén főként az intézetünknél teljesített több évtizedes, eredményesen dús szolgálat után 1937. június 1-jével nyugalomba vonult.

Az idei év az iparoktatás elvi jelentőségű kérdéseiben is változást hozott... Az országgyűlés a gyakorlati középiskolákról szóló törvényjavaslatot, amely szervezi az ipari középiskolákat, elfogadta. Remélhető… intézetünk is átalakul ipari középiskolává.

A beíratáskor a tanulólétszám 165 volt, amelyből 95 a fémipari szakra és 70 a textilipari szakra iratkozott…

Megemlékezünk a textilipari szakosztály jól sikerült színielőadásáról is… az "Iglói diákok" került bemutatásra.
…az intézetnek tornaterme nincs. A tornatanítás az őszi és tavaszi hónapokban megfelelő időjárás esetén az intézet közelében lévő Betka réten folyik. Téli hónapokban az I. sz. áll. polg. fiúiskola tornatermét vesszük igénybe, díjazás ellenében.

Műhelyoktatás. Fémipari műhely. A kézi szerszámok helyes kezelésének begyakorlására az I. éves tanulók műhelyi foglalkozása vágási, reszelési és illesztési tanmenetek készítésével indul meg. Ezek befejezése után egyszerű kézi szerszámokat, ág- és fémfűrészeket, tűzhelyalkatrészeket, rácselemeket készítettek. A II. félévben sikerült nagyobb mennyiségű ajtó- és redőnyzár rendeléséhez jutnunk. Készítésüket sorozatgyártásban végeztük. A II. éves tanulók 2 csoportba osztva dolgoztak. Az első csoportszerelő és géplakatos, a második csoport bádogos, lakatos és épületasztalos munkát végzett. Kovácsműhelyben tűzkezelők és ráverők voltak, és az autogén hegesztési munkáknál segédkeztek.

A III. éves tanulók lakatos, géplakatos szerelési munkákkal foglalkoztak, végezték a szükséges esztergályos, gyalus, marós és csiszoló munkákat, alkatrész- és szerszámkovácsolásokat, továbbá edzési munkákat. Kezelték az intézet erőközpontjául szolgáló Diesel-motort.

1938-39
Igazgató: Csizmazia Lajos

Az idei iskolai év - a nagy országos és világesemények ellenére is - zavartalanságban telt el.

A közvetlen közelünkben lévő országrész felszabadulása a magyar szívekben igazi örömöt keltett… az eddigi kiképzés az ipar igényeinek teljesen megfelel, mert ifjaink elméleti és gyakorlati kiképzése olyan, hogy jelenleg végző összes tanulók elhelyezkedése megfelelő munkakörben és megfelelő fizetéssel biztosítva van.

… Részt vett az intézet fémipari műhelyi tanmenetmintákkal a berlini nemzetközi kézművesipari kiállításon és elismerő okiratot szerzett.

… Testnevelés… Az elvégzett anyag a középiskolák felsőbb osztályaira előírt testnevelési és légvédelmi anyag, kibővítve a szintén előírt rendgyakorlati, puskafogás és céllövőgyakorlatokkal.

Sportkörünk 1936-ban alakult meg… labdarúgócsapatunk 16: 8 gólaránnyal a (városi) első helyezést küzdötte ki magának… Középiskolások csapatversenyében lövészcsapatunk 1057 ponttal a III. helyezést érte el… a juniorok részére kiírt nemzetközi versenyszámban Völgyi Egon… 172 ponttal… III. helyet biztosított magának.

…Az intézet 477. sz. Rákóczi fejedelem vízi rover cserkészcsapata VI. nagytáborát az elmúlt nyáron, mint vízi mozgó tábort rendezte meg. 2 ladikkal a Marcalon és a Rábán Sárvárig hatoltunk fel Ozora Ferenc parancsnoksága alatt…

A Magyar Királyi Fém és Textilipari Szakközépiskola 1938-tól Fémipari szak

Tantárgyak	Évfolyamok
	I.	II.	III.	IV.
	Heti óraszámok
Hit- és erkölcstan	2	2	2	2
Magyar nyelv és irodalom	3	3	3	3
Történelem	2	2	2	2
Földrajz	2	-	-	-
Mennyiségismeret	4	3	2	2
Természettani ismeretek	4	4	-	-
Egészségi ismeretek	-	1	-	-
Testnevelés	2	2	2	2
Ipargazdasági ismeretek	-		3	3
Anyag- és gyártásismeret	2	3	3	2
Rajz és ábrázolómértan	4	-	-	-
Szabadkézi rajz	2	-	-	-
Gépismeret és géprajz	-	3	3	4
Gépszerkezettan	-	4	5	5
Gépkezelés	-	-	2	2
Műhelygyakorlat	14	14	14	14
ÖSSZES ÓRASZÁM	41	41	41	41
RENDKÍVÜLI TANTÁRGYAK
Élő idegen nyelv	2	2	2	2
Gyorsírás	-	-	2	2
Karének	1	1	1	1

Forrás: Szakmáry László: 80 éves a középfokú szakoktatás (1962)

1939-40
Igazgató: Csizmazia Lajos

Hálával eltelve az isteni Gondviselés iránt, tekintünk vissza az elmúlt iskolai évre, amikor minden nehézség ellenére is sikerült biztosítani az oktatás folytonosságát. Sikerült minden kényszerszünet nélkül befejezni a tanítási évet. Pedig a viszonyok egyáltalán nem voltak rózsásaknak mondhatók. Az európai nagy háború következményeként a nyersanyagbeszerzés igen nagy nehézségekkel ment, de legyőztük a legtöbb nehézséget, és ha voltak is kisebb zökkenők a tanításban, nagyobb fennakadás nem volt.

Az intézet a régi épületben eddigi kereteiben mint három évfolyamú fém- és textilipari szakiskola működött ez évben is. Végzett tanulóink megfelelő elhelyezkedése biztosítottnak látszik.

Az iskolaévre vonatkozó adatok. Az intézet jelen tanítási éve immár a 39-ik. A rendes szakosztályok jelentkezői részére a jelentkezés június 26-ig volt. Csodálatos módon igen sokan jelentkeztek felvételre. Helyszűke miatt azonban csak 43-at vehettünk fel az I. fémipari és 29-et az I. textilipari osztályra. Tehát összesen 72 tanulót vettünk fel, a több mint kétszerannyi jelentkező közül. A II. évfolyamra 39 fémiparos és 25 textiliparos tanulót vettünk fel, a III. évfolyamra 27 fémiparos és 18 textiliparos tanuló vétetett fel. Így a beíratáskor összesen 181, évvégén pedig 166 tanulója volt az intézetnek.

Mint a múlt évben, az idén is az iskolánk csapata nyerte meg a helybeli középiskolák között rendezett Győr város KISOK labdarúgó bajnokságát. Csapatunk 8 mérkőzésből 7-et nyert és 1-et vesztett, így 14 ponttal küzdötte ki magának az első helyezést. Ez a győzelem további kemény próba elé állította csapatunkat. Az országos KISOK labdarúgó bajnokság elődöntő mérkőzésén csapatunknak a kaposvári felső ker. iskola csapatával kellett összemérnie erejét. A mérkőzés Kaposvárott került lejátszásra, ahol a kaposváriak igazán magyaros vendégszeretettel láttak vendégül bennünket. A hazai pályán játszó, nagyobb technikai tudású és jól edzett kaposváriaknak 0:0-s keményharcú első félidő után csak a második félidőben sikerült fölényre szert tenni és 4:1-re győzni.

A csapat tagjait nagy ezüstéremmel díjazták.

Benevezett sportkörünk a Bencés gimnázium által rendezett győri KISOK asztali-tenisz bajnokságra is. A csapat tagjainak sikerült az iskola részére az első helyet kiverekedni. A játékosok: Horváth János, Tóth István, Horváth Flórián és Török László 1-1 kis ezüstérmet nyertek mint első díjat.

A Győri Korcsolyázó Egylet rendezésében lebonyolításra került dunántúli KISOK műkorcsolyázás bajnoksága szintén sikert hozott a sportkörünknek. Ezt a bajnokságot Vida Gábor I. o. tanuló nyerte, akit nagy aranyozott éremmel és oklevéllel díjaztak.

 

1940-41
Igazgató: Szentvári Miksa

Az iparoktatás és a magyar ipar fejlődésének új útjait nyitotta meg a gyakorlati irányú középiskolákról szóló 1938. évi XIII. t.-c., amellyel Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr életre hívta a négy osztályú és ipari érettségivel befejeződő ipari középiskolát. Az új iskolatípus hívatva van a gyakorlati irányzat gondos megtartása mellett olyan közműveltséghez, valamint ipari és gazdasági szaktudáshoz juttatni a tanulókat, amelynek birtokában, mint műhelyi vezetők, műszaki tisztviselők, de főleg mint önálló, művelt iparosok és vállalkozók hasznosan kapcsolódhatnak bele hazai iparunk és gazdasági életünk vérkeringésébe.

Az ipari középiskolák megszervezése iskolánk életében is fontos és mélyreható változást jelent, amennyiben a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elrendelte az 1941-42. tanévtől kezdve iskolánk fémipari tagozatának fokozatos átszervezését gépipari középiskolává.

A lefolyt tanév iskolánk fennállásának negyvenedik éve volt, amely - történelmi fontosságú világesemények feszült légkörében - nemzetünk örvendetes gyarapodásának jegyében folyt le, s iskolánk életében is több jelentős változást hozott. Kincses Erdély és az istenáldotta Délvidék visszatérése a túláradó öröm érzése mellett azzal a tudattal töltötte el lelkünket, hogy még fokozottabb erőkifejtéssel és még nagyobb tettkészséggel kell munkálkodnunk nemzetünk boldogabb jövője érdekében.

Iskolai évünkre egy fájdalmas esemény veti tragikus árnyékát: szeptember hó végén történt megbetegedése és hosszabb szenvedés után 1940. november 12-én meghalt iskolánk igazgatója, Csizmazia Lajos. Az intézet vezetését ideiglenesen az igazgató helyettese, Fátay Ferenc tanár vette át, aki tanári teendőinek egyidejű elvégzése mellett mintaszerű lelkiismeretességgel és pontossággal látta el a naptári év végéig a reá bízott munkakört.

A Miniszter úr Õnagyméltósága az 1940. december 11-én kelt 67. 859/1940. V. I. számú rendeletével az iskola igazgatói teendőinek ellátásával Szentvári Miksát, a budapesti m. kir. állami felső ipariskola tanárát s gépészeti és szerelőipari műhelyfőnökét bízta meg, aki az iskola vezetését 1941. január hó 4-én vette át Nyáry László min. számellenőr jelenlétében.

A Miniszter Úr Õnagyméltósága az 1941. évi március hó 4-én kelt 68. 862/1940. V. 2. sz. rendeletével elrendelte fémipari tagozatunk fokozatos átszervezését gépipari középiskolává, a textilipari tagozat szakiskolai jellegének megtartása mellett. Az ipari középiskolákra a 79. 600/1941. V. 2. sz. rendelettel életbeléptetett Rendtartást a Miniszter Úr Õnagyméltósága a 79. 700/1941. V. 2. számú rendelettel a szakiskolákra is kiterjesztette.

Az év folyamán több helybeli és vidéki fiú- és leányiskola tekintette meg az iskola gyakorlati oktatását.

Az 1941. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron a magyar iparoktatást ismertető kiállításon több tetszetős, nagyméretű fényképben mutattuk be fém- és textilipari műhelyeink oktató munkáját és termékeit.

A tanév végén kétnapos kiállítást rendeztünk a tanulók ez évi rajzaiból, amelyet igen sok érdeklődő tekintett meg. A kiállított rajzanyag összefoglaló áttekintést adott és szép bizonyságot tett rajzoktatásunk eredményességéről, gyakorlatiasságáról és tanulóink elsőrendű rajzkészségéről.

Az iskola keresztény szellemének gyönyörű dokumentálása volt az a tény, hogy május 26-án a tanári testület és az ifjúság kiküldötteinek a jelenlétében megáldott keresztet kifüggesztettük a tantermekben és a műhelyekben. Azóta Krisztus keresztjének áldásával a munkáján dolgozik munkapadjai mellett a keresztény munkásság jövő reménysége.

Győri Nemzeti Hírlap, 1941. június 15.

"Jedlik Ányosról nevezik el az ősszel megnyíló győri gépipari középiskolát"

"A magyar kultúrpolitika új alapjait rakta le Hóman Bálint dr. vallás- és közoktatásügyi miniszter, amikor az 1938. évi XIII. törvénycikkel életre hívta a gyakorlati irányú (ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági) középiskolákat.

Az új iskolatípus megteremtésének nagy társadalom-átalakító jelentősége van: az eddigi értelmiségi középosztály mellé egy új, a gazdasági életben tevékenykedő, termelő középosztályt kíván a magyar gazdasági élet számára nevelni. Gazdasági életünk nemzeti irányú átállításának idejében fokozottan fontos, hogy a magyar ifjúság a hivatalnoki életpálya helyett inkább a nagyobb lehetőségeket is nyújtó gazdasági pályákban lássa életcélját és pedig elsősorban nem mint alkalmazott, hanem inkább mint önálló vállalkozó. A termelésnek és az áruforgalomnak megnövekedett mai követelményei azonban a megfelelő szaktudás mellett fokozott közműveltséget is kívánnak a gyakorlati szakemberektől s a gazdasági középiskolák célja abban áll, hogy erős nemzeti érzéstől áthatott, művelt, de emellett elsőrendű gazdasági képzéssel és szaktudással is rendelkező gyakorlati szakembereket neveljenek.

Az ipari élet terén ez a feladat az új típusú ipari középiskolákra hárul. A most dúló háború mindenkit meggyőz arról, hogy az erőteljes iparosodás és az azzal járó életszint javulás nemcsak a nemzet gazdasági érdeke, hanem a nemzeteknek egyenesen létérdeke lehet.

Örömmel vehetjük tudomásul, hogy az újrendszerű ipari középiskolák szervezése során Székesfehérvár, Kassa, Kolozsvár, Nagyvárad és Marosvásárhely után most Győr is megkapta a maga gépipari középiskoláját, amennyiben a m. kir. állami fém- és textilipari szakiskolának fémipari tagozata az 1941-42. tanévtől kezdve fokozatosan gépipari középiskolává alakul át. A szakiskola textilipari tagozata ezentúl is mint hároméves ipari szakiskola működik tovább.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter az új iskolát Jedlik Ányosról, a győri bencés gimnázium nagynevű egykori tanáráról nevezte el. A "győri m. kir. állami Jedlik Ányos gépipari középiskola" négy évfolyamú lesz, s ipari érettségivel végződik.

Városunk kultúrélete így egy fontos új intézménnyel gazdagodott, amelynek a helyi és környékbeli ipari és gazdasági élet szempontjából igen nagy jelentősége lesz."

1941-42
Igazgató: Szentvári Miksa

A lefolyt tanévben az iskola fennállásának 41. évét töltötte be. Ebben a történelmi fontosságú évben, amely hős honvédeinknek drága hazánk és az emberi művelődés megmentéséért folytatott dicsőséggel teljes, önfeláldozó küzdelmének jegyében állt, mindnyájunkat az a tudat serkentett megfeszített, komoly munkára, hogy az otthoni fokozott munkával is némiképpen méltóak legyünk azokhoz a honfitársainkhoz, akik életüket és vérüket ajánlották fel a hazáért. És méltóak akartunk lenni ahhoz, aki 150 év előtt lett a magyar sors ajándéka, nemzetünk nagy tanító mesteréhez, a legnagyobb magyarhoz, gróf Széchenyi István szelleméhez.

A tanév lefolyása. A folyó tanévben indult meg a gépipari középiskola I. osztálya, míg a fémipari szakiskola II. és III. osztálya, valamint a textilipari szakiskola I-III. osztálya változatlan szervezeti keretek közt működött.

Nevelő munka. A tantestület ebben az évben is teljes odaadással végezte hivatásának legszebb munkáját, a férfivá serdülő ifjú lelkek nevelését, hogy tanulóink az iskolából kikerülve vallásos, erkölcsös, jó magyar állampolgárokká váljanak, akik áldozatos lélekkel, férfias, kemény munkával tudnak dolgozni a közért és önmagukért. A valláserkölcsi, hazafias és katonás nevelést szolgálták a régi és újabb nemzeti történetünk emléknapjain történt megemlékezések. Minden alkalmat felhasználtunk, hogy tanulóinkban kifejlesszük a fizikai munka szeretetét és megbecsülését. A katonás szellem és a vezetői képességek kifejlesztése céljából az igazgató a folyó tanévben is osztályparancsnokokat állított egy-egy megfelelő tanuló személyében minden osztály élére, akik az osztály életéről, napi eseményeiről jelentést tettek az igazgatónak a naponként tartott kihallgatásokon. A tanulók és szülők tájékoztatására összeállítottuk az iskolai rendszabályokat, amelyeket a tankerületi kir. Főigazgató úr 1321/1941-42. sz. rendeletével jóváhagyott s amelyeket a folyó tanévben rendszeresített ellenőrző könyvben közöltünk a szülőkkel és tanulókkal.

Az önképzőkör egy szakosztállyal működött, amelynek munkája ez évben a legnagyobb magyar, Széchenyi István gróf emlékezetének jegyében folyt le. Havonként egy ülésen megemlékeztünk Széchenyi tanításairól, munkásságáról, szellemi hagyatékairól és ezzel kapcsolatban kötelességeinknek irányt szabtunk.

… A folyó tanévben indult meg a gépipari középiskola 1. osztálya. A gépipari középiskola 1. osztályába a felvétel alkalmassági vizsga alapján történt…. 100 tanuló jelentkezett felvételre, akik közül az előzetes tanulmányi eredmény alapján történt kiválasztással 70 tanulót bocsátottunk alkalmassági vizsgára .. orvosi, gyakorlati és képességvizsgálati részből állt .. a gyakorlati alkalmassági vizsga célja a tanulók kézügyességének, gyakorlati ismereteinek és fejlődésképességének megállapítása volt. A képességvizsgálaton vizsgáltuk az általános értelmességet, emlékezőképességet, figyelmességet, térszemléletet, érzékelést, stb.… 40 tanulót vettünk fel.

… A tüzelőanyag-beszerzési nehézségek miatt február 3-tól 8-ig rendkívüli iskolai szünet.

… Berta Orbán dr. és Maros Cirjék, a győri Szent Benedek rendi Czuczor Gergely Gimnázium tanárai….óraadók.

… A győri lakos (katolikus) tanulók vasárnap és ünnepnap 8 órakor a székesegyházban közösen hallgattak szentmisét… nagyböjtben… 2 napos lelkigyakorlat…. A "Mária Kongregáció" kéthetenként tartott gyűléseit 28 tanuló látogatta.

… A református vallású tanulók szorgalmasan jöttek templomba.

… Az evangélikus vallású tanulók szorgalmasan látogatták a hittanórákat. December 14-én Luther-ünnepélyt tartottunk.

… Az izraelita vallású tanulók valláserkölcsi magaviselete és hitélete kifogástalan volt.

… A fémipar tagozat II. és III. osztály… külső rendelésre és részben raktárra készítettek bádogos-, lakatos árukat, szerszámokat, esztergályos-, marós és gyalus munkákat, cukrászipari gépeket, 2 db körforgó sütőkemencét, traktormotorok-, gőzgép- és kazánjavításokat. Tanulóink kezelték az erőközpontként szolgáló Diesel-motort.

… Leventéink átérezték a leventeképzés fontosságát… Csapatunk a dandár levente parancsnokság által rendezett tanfolyammal kapcsolatosan meg lett bízva a II. korcsoport mintafoglalkozásának bemutatásával, amelyen úgy dolgozott, hogy a felsőbb parancsnokság dicsérő elismerését érdemelte ki.

… Az elemi légoltalmi ismeretek oktatása a testnevelési és egészségtan órák keretében történt ..

A Magyar Waggon- és Gépgyár Rt. 200 P, a Győri Ipartelepek Rt. 200 P, a Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Mérnök és Építészegylet győri osztálya 30-30 P, Jordán János dr., a Cardo faipari- és bútorkereskedelmi rt. Igazgatója 70 P, Nyíri Imre, a Magyar Waggon- és Gépgyár főmérnöke 30 P adománnyal járult a tanulók segélyezéséhez és jutalmazásához.

… a műhelyoktatók továbbképző tanfolyamát a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr megbízásából az 1941. év nyarán iskolánk rendezte meg, három hetes időtartammal… 40 műhelyoktató vett részt.

… a győri olasz lektorátus… ingyenes olasz nyelvi kezdő tanfolyamot szervezett… 16 tanuló vett részt.

1942-43
Igazgató: Szentvári Miksa

A gépipari középiskola I. osztályába a felvétel a rendtartás 6.§-ában előírt alkalmassági vizsga alapján történt. Összesen 120 tanuló jelentkezett felvételre - 39 a gimnáziumból, 81 a polgári iskolából -, akik közül az előzetes tanulmányi eredmény alapján történt kiválasztással 87 tanulót bocsátottunk alkalmassági vizsgára. A felvett tanulóknak a tanév folyamán elért igen kielégítő tanulmányi eredménye megnyugtatóan igazolja a felvételi eljárás alaposságát és helyességét. A gépipari középiskola I. osztályában a beírás augusztus 29-én volt.

A tanítás a háborús viszonyok ellenére is zavartalanul folyt. A győri m. kir. állami Révai Miklós gimnázium - épületének hadikórház céljára történt igénybevétele miatt - 1943. október 5-től kezdve iskolánk épületében nyert elhelyezést. A gimnáziumi tanítás du. 2-6 óra közt folyt. A tüzelőanyag-beszerzési nehézségek miatt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr december 20-tól január 24-ig rendkívüli iskolai szünetet rendelt el.
A rendkívüli viszonyok miatt a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az iskolai év korábbi bezárását is elrendelte.

Műhelyi oktatás. A fémipari szakiskola utolsó évfolyama a folyó tanévben bevégezte tanulmányait, ezzel intézetünk fémipari szakiskolai tagozata megszűnt. 41 évi fennállás alatt közel 1500 főnyi végzett fémipari szakiskolai tanuló hagyta el intézetünket, hogy tudását és műhelyünkben szerzett gyakorlati ismereteit az ipar szolgálatába állítsa. Az életben elért sikereik igazolják, hogy gyakorlati oktatásunk megállta a helyét és jó szakembereket adott az iparnak.
A műhelyi leltár egy revolver-esztergapad, villamos fúrógépek és egyéb apró szerszám beszerzésével bővült.

A levente kiképzés az elmúlt tanévben nagy nemzeti királyunk, Mátyás király emlékezetének jegyében folyt le. Kiképzési és nevelési munkánk során erőt merítettünk a dicső magyar múltból. Megértettük, hogy csak lángoló hazaszeretettől áthatott, céltudatos, összefogott, fegyelmezett munkával tehetjük naggyá hazánkat. Hangsúlyoztuk, hogy az erkölcsi értékeknek nemcsak a vezetőkben, hanem a nemzet minden egyes fiában meg kell lenniük, hogy az eredmények a mindent elsöprő erejükkel eszményi magasságba juthassanak.

Vitorlázó repülő oktatásban 9 vezényelt levente nyert kiképzést. Ezenkívül a csapat 23 főt vezényelt az ifjúvezető kiképző századba, akik majd hivatva lesznek arra, hogy a következő kiképzési évben, mint szakasz-, illetve rajparancsnokok működjenek a kiképzésben és vezetésben.

A Magyar Waggon- és Gépgyár r. t. 200 P, az Országos Villamosművek r. t. 200 P, a Győri Kerületi Kereskedelmi és Iparkamara 100 P, a Magyar Mérnök- és Építészegylet győri osztálya pedig 40 P adománnyal járult a tanulók segélyezéséhez és jutalmazásához. Szabó Jenő úr, óraadó tanár, a Richards Richard győri finomposztógyár üzemvezető főmérnöke óradíját szegény sorsú tanulók segélyezésére engedte át. A Kultúra könyvkereskedés és Tóth János könyvkereskedő úr 6-6 db jutalomkönyvet adományozott a tanulók részére.

A folyó tanévben alakult meg a külön ipari-természettudományi szakosztály az önképzőkör keretében. A szakosztály gyűléseit kéthetenként tartotta külön a fém- és gépipari, illetve a textilipari tagozatú tanulók részére. A tanév elejétől mindvégig nagy érdeklődéssel vettek részt a tanulók a szakosztályi gyűléseken.

1943-44
Igazgató: Szentvári Miksa

Az iskola múltjából:

Az 1938. 13. törvény a kereskedelmi, ipari és mezőgazdasági szakiskolákat érettségit adó középiskolákká szervezi.

Az 1941. évi március hó 4-én kelt 68. 862/1940. V. 2. sz. rendelet a fémipari szakiskolai tagozatot gépipari középiskolává szervezte át. Az iskola neve: M. Kir. Állami "Jedlik Ányos" Gépipari Középiskola és M. Kir. Állami Textilipari Szakiskola.
Az 1943-44. Tanévben az iskola fennállásának 43. évét töltötte be. A háború ötödik éve komoly erőpróba elé állította mindnyájunkat az alig 5 és fél hónap tartamú tanévben. De acélos lélekkel, fokozott kötelességtudással vállaltuk a nagyobb munkaterhet.

…A 140. 788/1942/VI. 2. sz. VKM rendelet alapján a tanévben nyílt meg a felnőttek középiskolai I. osztálya is.

A gépipari középiskola I. osztályába a felvétel a rendtartás 6. paragrafusában előírt alkalmassági vizsga alapján történt. Összesen 159 tanuló jelentkezett felvételire. (Megjegyzés: felvettek 42 tanulót.)

A felnőttek gépipari középiskolai I. osztályába a felvételre jelentkezők száma 48 volt… 43 tanuló nyert felvételt.

A győri m. kir. Állami Révai Miklós gimnázium - épületének katonai igénybevétele miatt - az elmúlt tanévben is iskolánk épületében nyert elhelyezést… a tanév április hó 1-jén fejeződött be.

…A katonai szellem és a vezetői képességek kifejlesztése céljából az igazgató a folyó tanévben is osztályparancsnokokat állított egy-egy megfelelő tanuló személyében minden osztály élére, akik az osztály életéről, napi eseményéről jelentést tettek az igazgatónak a naponként tartott kihallgatásokon.

A vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a 98. 459/1943/V. 4. sz. rendelettel elrendelte a filmoktatásnak az ipari középiskolákba való bevezetését.

A magyar nyelvi oktatás keretében behatóan foglalkoztunk a nyelvhelyesség kérdéseivel. A tanítási órákon szerzett alapismereteket az önképzőkör nyelvvédő munkássága mélyítette el… Különös gonddal irtottuk az iparban még ma is nagy számmal található idegen szókat. Egy-egy jobban begyökerezett idegen szakkifejezés magyarításánál az ipari tárgyak szaktanárai látták el jó tanáccsal a magyar nyelv tanárát. Tanulóink nagy kedvvel olvasgatták a Magyarosan c. folyóiratot, Kosztolányi Dezső összegyűjtött nyelvvédő cikkeit, Halász Gyula Édes anyanyelvünk c. könyvét és Pintér Jenő nyelvvédő könyveit.
A testnevelési órákat ebben a tanévben a győri kir. kat. Tanítóképző intézet tornatermében tartottuk meg… különösen a szertornához volt nagy kedve a tanuló ifjúságnak…

A leventekiképzés az elmúlt tanévben Szent László királyunk emlékezetének jegyében folyt le. A Lovagkirály vitézségét, lovagiasságát és hűségét állítottuk eszményképül az ifjúság elé…

…a Győr ellen április hó 13-án bekövetkezett súlyos légi támadás… szerencsére megkímélte tanulóinkat.
Ifjúsági körök működése:

a) Az irodalmi szakosztály:… Az ülések műsorát felolvasások, önálló előadások, szavalatok, zeneszámok, színművek szebb részeinek előadása, könyvismertetések töltötték ki…
Több ízben volt szavalóverseny is…
b) Az ipari - természettudományi szakosztály… ki kell emelnünk, hogy majdnem minden gyűlésen volt olyan műsorszám, amely háborús haditechnikai vagy hadigazdálkodási kérdést ismertetett gépészeti vagy textilipari vonatkozásban.
c) A repülőszakosztály 1942-ben alakult meg… A Magyar Waggon- és Gépgyár reposztályának rendezésében lezajló modellversenyen Tűz Zoltán III. K. oszt. tanuló "Turul"-ja a sikló gépek versenyében a második lett.
d) Sportkör működött… atlétikai-, labdarúgó-, torna- és síszakosztály.

1946-47
Igazgató: Szentvári Miksa

A gépipari középiskolai tagozat I. osztályába felvételre jelentkezett tanulók alkalmassági vizsgálatát augusztus 26-án-28-án tartottuk. Felvételre jelentkezett 140 tanuló, akik közül felvétetett 34 tanuló. A textilipari szakiskolai tagozaton 59 jelentkező közül 32 tanuló nyert felvételt az I. osztályba.

… Minthogy főhatóságunk előrelátó gondoskodása folytán tüzelőanyaggal is kellően el voltunk látva, a tanítás a téli hónapok alatt is megszakítás nélkül folyt…

Az iparügyi miniszter úr 55. 754/VII/1946. sz. rendelete alapján a lefolyt iskolai évben nyílt meg a Győri Dolgozók Gépipari Középiskolája. Anyaiskolául a miniszteri rendelet iskolánkat jelölte ki… vezetésével Szentvári Miksa igazgatót bízta meg… I. osztályába 25 tanuló nyert felvételt. A tanítás október 1-jén kezdődött s az ún. téli tanév - a március 10-12-én tartott osztályvizsgálatok után - március 14-én fejeződött be. Ezt követően ú.n. nyári tanéve március 18-án kezdődött és augusztus hó végén fog befejeződni.

Iskolánkat jelölte ki anyaiskolául az iparügyi miniszter úr a Szombathelyi Dolgozók Gépipari Középiskolája számára…

Az 1946/47. iskolai évben megnyílt Győri Állami Felső Építőiskola átmenetileg iskolánk épületében nyert elhelyezést…

Iskolaépületünk súlyos háborús kárainak helyreállítása 1946. évi október hóban megkezdődött… Az épület - helyreállítási munkák költsége kb. 400. 000 Ft.

… Az "Eötvös Lóránd" Ifjúsági Önképzőkör irodalmi és természettudományi tagozattal működött… A havonta tartott üléseket színdarabrészletek előadása, nyelvvédő előadások, versenyszavalatok, ének- és zeneszámok, a természettudományi tagozaton műszaki és szociális tárgyú előadások tették változatossá. Az önképzőkör két pályázatot hirdetett: egy rajzi és egy műszaki pályázatot, amely utóbbinak tárgya a győri és Győr környéki hidak háborús rombolásának és helyreállításának ismertetése volt. Mindkét pályázat díját Szabó Imre II. T. osztályú tanuló nyerte el.

… a helybeli iskolák labdarúgó körmérkőzésén, valamint a székesfehérvári tantestület középiskolásainak kerületi labdarúgó bajnokságában iskolánk második helyezést ért el.

Az elkövetkező tanévekben időszakosan jelentek meg évkönyvek, ezért a jelentős eseményeket csak felsoroljuk:

1948

Megépült a Nagy Jenő utcai épületrész II. emelete. Az intézménytől megvonták a Jedlik Ányos nevet.

Új elnevezése: Általános Gépészeti Állami Műszaki Középiskola Textilipari tagozattal.

"Műszaki népi kollégium"

1955

Ismét felveszi Jedlik Ányos nevét: Jedlik Ányos Közlekedési Gépészeti Technikum

Győr-Sopronmegyei Hírlap, 1955. június 22.

A Jedlik Ányos Gépipari Technikum 50 évvel ezelőtt végzett növendékeinek jubileumi ünnepsége

"Vasárnap délelőtt meghitt baráti találkozóra gyűltek össze a győri Gépipari Technikum 50 évvel ezelőtt és az idén végzett növendékei. A Himnusz eléneklése után az összegyűlt ünneplő közönség nagy tapssal és örömmel fogadta az ország különböző részeiből megérkezett 50 évvel ezelőtt végzett tanulókat: Brischa Bélát és Hegedüs Zoltánt, valamint az iskola legelső tanárát, Hanzély Gyulát, aki 35 éves munkássága után 1932-ben nyugdíjba vonult és 83 éves, őszülő fejjel megjelent az ünnepélyen.

Az ünnepélyt az iskola jelenlegi igazgatója, Gergelyi Kornél nyitotta meg. Ünnepi beszédében ismertette az iskola 50 éves történetét és fejlődését. Gergelyi elvtárs beszéde után felszólalt Bartos Lívia, a Kohó- és Gépipari Minisztérium kiküldötte, valamint a Megyei Tanács oktatási osztályának vezetője, Karl Géza. Üdvözölték a megjelenteket és jó munkát kívántak a tanulóknak.

A diákok nevében Sarkadi Dénes megígérte az iskola vezetőinek és elődeiknek: "Hűek maradunk hagyományainkhoz és úgy tanulunk, dolgozunk, hogy iskolánk továbbra is a megye egyik büszkesége legyen." - Ezután Simon Ferenc, az iskola tanára előadást tartott Jedlik Ányosról, a nagy magyar fizikusról és feltalálóról, akinek nevéről ezen az ünnepélyen az iskolát elnevezték.

Az ünnepi előadás és beszédek után a tanulók műsora következett. Káldy Eszter III. osztályos tanuló Ady: Üzenet egykori iskolámba című versét szavalta. A szavalat után tánc következett. Az iskola kibővített tánccsoportja Győr-Sopron megyei népi táncokat adott elő.

Ezután a tornászok következtek. A fiúk finoman kidolgozott gyakorlattal szerepeltek, s ezzel bebizonyították, hogy szorgalommal és jó tanárral még tornaterem nélkül is szép eredményt tudnak elérni. Az ünnepélyen nagy sikerrel szerepeltek az iskola zenészei is. Először Jancsovics Antal hegedűszólójában gyönyörködhettünk, később pedig Pöheim Béla harmonikaszólójában. Pöheim Béla csupa érzéssel játszotta Rimszkij-Korszakov Hindu dalát.

Az ünnepélyt a Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár énekkara zárta be. Ünnepély után közös ebéd várta a megjelent vendégeket.

 

Közlekedési gépészeti technikum óraterve 1955-56.
Közlekedési gépész szak

Tantárgyak	Osztály
	I.	II.	III.	IV.
	Heti óraszámok
Magyar nyelv és irodalom	3	3	2	2
Történelem	2	2	2	2
Földrajz	2	-	-	-
Orosz nyelv	2	2	2	2
Matematika	5	4	3	3
Fizika	2	2	-	-
Kémia	3	-	-	-
Ábrázoló geometria	3	-	-	-
Szabadkézi rajz	2	-	-	-
Munkaegészségtan	1	-	-	-
Testnevelés	2	2	2	2
Mechanika	-	3	-	-
Elektrotechnika	-	-	2	3
Gépelemek	-	3	4	-
Általános és járműgéptan	-	-	3	4
Szakrajz	-	3	3	4
Technológia	2	4	4	5
Üzemgazdaságtan	-	-	1	1
Laboratóriumi gyakorlatok	-	2	2	2
Műhelygyakorlatok	8	7	7	7
ÖSSZESEN	37	37	37	37

Forrás: iskolai tantervek

 

Közlekedési gépészeti technikum óraterve 1955-56.
Általános gépész szak

Tantárgyak	Osztály
	I.	II.	III.	IV.
Magyar nyelv- és irodalom	3	3	2	2
Történelem	2	2	2	2
Földrajz	2	-	-	-
Orosz nyelv	2	2	2	2
Matematika	5	4	3	3
Fizika	2	2	-	-
Kémia	3	-	-	-
Ábrázoló geometria	3	-	-	-
Szabadkézi rajz	2	-	-	-
Munkaegészségtan	1	-	-	-
Testnevelés	2	2	2	2
Mechanika	-	3	-	-
Elektrotechnika	-	-	2	3
Gépelemek	-	3	4	-
Géptan	-	-	3	3
Szakrajz	-	3	3	4
Technológia	2	4	4	5
Üzemgazdaságtan	-	-	1	1
Laboratóriumi gyakorlatok	-	2	2	2
Műhelygyakorlatok	8	7	7	8
ÖSSZESEN	37	37	37	37

Forrás: iskolai tantervek

 

1971-74

Szakközépiskolai képzés:

Elkészül az iskola új épületszárnya a Tanácsköztársaság (Szent István) úton. Lehetővé válik a kabinetszerű oktatás.

Gépgyártástechnológiai szakközépiskola óraterve 1971-72.
Gépgyártástechnológiai szak

Tantárgyak	Osztály
	I.	II.	III.	IV.
	Heti óraszámok
Magyar nyelv- és irodalom	3	3	3	3
Történelem	2	2	2	2
Világnézetünk alapjai	-	-	-	3
Orosz nyelv	2	2	2	2
Gazdasági földrajz	2	-	-	-
Matematika	5	4	3	3
Fizika	3	3	-	-
Kémia	4	-	-	-
Osztályfőnöki	1	1	1	1
Műszaki rajz	4	2	-	-
Munkavédelem	-	-	1	-
Üzemgazdaságtan	-	-	2	-
Testnevelés	3	3	3	3
Mechanika	-	3	-	-
Villamos gépek	-	-	-	2
Elektrotechnika	-	-	3	-
Anyag- és gyártásismeret	2	2	-	-
Szakrajz	-	-	2	3
Szerszámgépek	-	-	2	2
Forgácsolás szerszámai	-	-	2	2
Forgácsnélküli megmunkálás	-	-	2	-
Gyártástervezés	-	-	-	3
Gépészeti ismeretek	-	3	2	-
Műhelygyakorlatok, műszaki mérés	8	8	9	9
ÖSSZESEN	39	36	39	38

Forrás: iskolai tantervek

1976

"A Vagongyárban új öntöde kezdte meg működését… a gyár felkérésére, a KGM-mel egyeztetve az 1976-77-es tanévben beindult egy öntőipari ágazat." (Szalai, i.m.)

Két osztály forgácsoló szakmunkás bizonyítványt is kap.

1999

Az iskola neve: Jedlik Ányos Gépipari és
Informatikai Középiskola.

Gépipari számítástechnikai technikus szak óraterve
1998-1999-től

Tantárgyak	9.évf.	10.évf.	11.évf.	12.évf.	14.évf.
	Heti óraszámok
Magyar nyelv	2	2	1	1	-
Magyar irodalom	2	2	3	3	-
Történelem	2	2	2	2	-
Társadalomtud.ismeretek	-	-	-	1	-
Matematika	4	4	4	4	3
Idegen nyelv	5	5	5	5	3
Informatika	3	4	-	-	-
Osztályfőnöki	1	1	1	1	1
Testnevelés	2	2	2	2	-
Fizika	2	-	-	-	-
Kémia	2	-	-	-	-
Földrajz	2	-	-	-	-
0Biológia	2	-	-	-	-
KÖZISMERETI ÖSSZESEN	29	24	20	21	7
Műszaki ábrázolás	3	3	-	-	-
CAD rajzolás	-	-	3	-	-
Műszaki mechanika	-	2	-	-	2
Villamos gépek	-	-	2	-	-
Gépészeti ismeretek	-	-	4	3	3
Gépészeti tervezés	-	-	-	-	4
Technológia	-	4	5	5	9
Technológiai tervezés	-	-	-	-	4
Munka- és környezetvédelem	-	-	-	-	1
Jogi- és vállalkozási ismeretek	-	-	-	-	1
SZAKMAI ÖSSZESEN	3	9	14	13	24
ÖSSZES ÓRASZÁM	32	33	34	34	31

 

Számítástechnikai programozó szak óraterve
1998-1999-től

Tantárgyak	9.évf.	10.évf.	11.évf.	12.évf.	14.évf.
	Heti óraszámok
Magyar nyelv	2	2	1	1	-
Magyar irodalom	2	2	3	3	-
Történelem	2	2	2	2	-
Társadalomtud.ismeretek		-	-	1	-
Matematika	4	4	4	4	3
Idegen nyelv	5	5	5	5	3
Informatika	3	4	-	-	-
Osztályfőnöki	1	1	1	1	1
Testnevelés	2	2	2	2	-
Fizika	2	2	2	2	-
Kémia	2	-	-	-	-
Földrajz	2	-	-	-	-
Biológia	2	-	-	-	-
KÖZISMERETI ÖSSZESEN	29	24	20	21	7
Szakmai informatika	1	1	6	7
Számítógépes gyakorlat	-	-	2	-	-
Orientációs gyakorlat	-	4	-	-	-
Irányítástechnika	-	-	-	-	2
Vill.műszaki ábrázolás	-	1	-	-	-
Elektrotechnika	2	3	6	6	-
Operációs rendszerek	-	-	-	-	4
Matematika A-modul	-	-	-	-	3
Magasszintű programnyelv	-	-	-	-	6
Számítógépes grafika	-	-	-	-	2
Szám.techn.szervezési ism.	-	-	-	-	2
Hálózati ismeretek	-	-	-	-	4
Adatbázis - kezelés	-	-	-	-	6
Munka- és környezetvédelem	-	-	-	-	1
Vállalkozási és jogi ismeretek	-	-	-	-	1
SZAKMAI ÖSSZESEN	3	9	14	13	31
ÖSSZES ÓRASZÁM	32	33	34	34	38